Mester

 A mester képességeiben és személyiségében alkalmas ember.

Egy mesternek soha nem jutna eszébe az, hogy csoportot alapítson. Az a tanítványoknak jut eszébe.

A mesternek döntenie kell. Akkor sem alapít csoportot, ha az csábító vagy enged annak a természetes folyamatnak, hogy neki akkor csak a szellemi síkokkal kell foglalkoznia, mert a tanítványai örömmel megteszik a földi síkokkal kapcsolatos részét. Csak idő kérdése, mikor válik megszokottá a mester kiszolgáltatottsága. Csak idő kérdése, mikor tűnik el a mester tekintélye, hisz ő sosincs itt, az energiái meg nem láthatók. Az idő nagy úr, nagyobb a hatalma a mesterénél. Mert nem a tanítványai győzik le őt, hanem az idő.

A magányos mesternek ezzel nem kell szembenéznie. A magányos mester továbbképzi önmagát és megmarad önmaga mesterének. Senkinek senkit nem kellett legyőznie.

A csoportot összeszedő mester első sikere maga a csoport létrejötte. Nagyon, de nagyon lényeges dolog előtte a megfelelő személyzeti politikai elvek korai meghatározása. Itt is kettéválik tehát az Út.
a.) törekedjünk a gyorsaságra és bárki számára itt a lehetőség
b.) inkább lassabban járunk, hátha tovább érünk

Nagyon nehéz lesz ez után elkerülni a szektásodást, ha bármilyen hatalmi alá-fölé rendeltség kialakul a csoportban. Úgy meg nehéz csoportot kialakítani, ha nincs benne szerveződés. Elég figyelem kell a csoportra és elég figyelem a spirituális csatornákra. A kettő együtt nem megy. Illetve most kísérletezem ezzel, hogy a fizikai síkú események hatásainak teljes kizárása a spirituális folyamatokból, vagyis egy Szűrőn. És akkor lehet, mégpedig úgy, ahogy az elején mindenki hiszi/gondolja, mielőtt találkoztak volna a valósággal.

A mesterség másik nagy problémája az új információ. Hisz egy mester attól mester, hogy mindent tud. Ha ekkor kiderül, hogy van olyan, amiről ő eddig nem tudott, az komolyan megtépázhatja a tekintélyét, mert mesterként illene ezeket tudnia vagy legelőször találkoznia vele. Ez főképp a tekintélyelvű rendszereknél fordul elő, mert ha én leszarom a tekintélyt, akkor az a tekintély úgy fog az érdemi tevékenységem után rám kerülni, hogy mások által. Ha az ember kiérdemli, nem kell kikövetelnie magának mondjuk fegyverrel.

Képességeiben mesternek lenni nem nehéz dolog, csak kell valaki, aki mesterségesen beavat. Személyiségében annak lenni? Ha az lenne, nem lenne szüksége külső beavatásra.

Nekem olyasmi még sosem jutott az eszembe, hogy mesternek nevezzem magam. A művész sokkal jobban illik a természetes beavatásokhoz, amik bárkire érkeznének, aki felkészül a fogadásukra.